A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gepjarmu. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gepjarmu. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. augusztus 19.

2009. január 26.

Egyetemes jótanács

Dagonya
Ha egyszer eszetekbe jut házat építeni, soha, de soha ne tegyétek ezt egy domb oldalára. Vagy a domb tetejére, vagy sík terepre építkezzetek, az a biztos.
Ha nincs más választásotok és domboldalba építkeztek (nem kell meredek domboldal, hajjjajj... jó lesz a lankás változat is) és kocsival szerettek járni, akkor:

a.) Használjatok sok betont
b.) Használjatok Lada Nivát, Land Rover Defendert, stb.
c.) Legyen a hátsó kertben egy traktor vontatási célokra
d.) Legyen legalább két 14 évesnél idősebb fiatok, akiket nem csoffadt geeknek neveltetek és szeretnek kocsit tolni
e.) egyéb

Ha azt nem fogadjátok meg, akkor a következő dolog történhet:
Este beállsz a megszokott helyedre a házad elé, majd reggel meglepve tapasztalod, hogy az elmúlt napok enyhe időjárása, az előtte való napok megfagyott csapadékét felolvasztotta és a gravitációnak hála odacsorgatta a kocsi alá, minek következtében annak haladásába (elindulásába) nehézségek adódnak.
Ezért aznap nem mész kocsival, aztán másnap sem, harmadnap sem... aztán tele lesz a tököd és megfogadod, hogy csakazért is kiviszed. Ekkor jöhetnek a gyerekek, szomszédok, haverok, bárki aki szeret dagonyázni. De ha este 9-kor tudatosul benned, hogy éjszaka nagy mennyiségű csapadék várható, akkor magadra maradsz a dilemmával, vagy tavaszig lemondasz az autóról, mert az addig biztos nem szabadul, vagy a kezedbe veszed az ügymenetet. Ekkor sem kell elkeseredni, ha jó a taktikád, akár már fél órányi harc után kiszabadulhatsz... És micsoda elégedettséget fogsz érezni, aludni is jobban fogsz a home-off-road után. És még csak ki sem kellett mozdulnod! (nem is tudtál volna, hehe)

2009. január 14.

Ónos eső

Ónos eső

Hát én ilyet nem láttam még. Mondjuk nagypapám is utoljára '46-ban. Egész napos ónos eső, és egy kényszerű közlekedési feladat Komáromból Győrbe, és vissza. Reggel naívan autóval indultam (ónos esőről mit sem tudva), de két utca után látszott, hogy ha csak nincs jégen hajtásim, akkor ez nehéz lesz. Vizsga várt, vonat nem, esély sem volt elérni Komáromban, 10 perc alatt az Újszállási útról. Mivel megfontolt vezető vagyok, és fontos küldetésem volt, megpróbálkoztam mégis az út abszolválásával. Hamar beláttam az 1-es főúton, hogy ez az alulról karcolt 40 km/h amit itt el lehet érni sok mindenre nem lesz elég, így Ácson lefordultam és becsúszkáltam az állomásra. A terv az volt, hogy a Komáromban el nem ért vonattal randizhatok itt, ami éppen sikerült is. Így időben beértem, vizsga meglett, küldetés első része teljesítve.
Hazafelé is cifra helyzet állt elő, mert már Győrben is elkezdett esni az ónos eső. Életem egyik legszarabb mekis reggelije után, felpattantam az első vonatra ami elvitt Ácsig, ahol a kocsim várakozott. Romantikus pillanatban láttam újra a Volvo-t, éppen szakadt az ónos eső. Az úton korcsolyázni lehetett, hamar beláttam, hogy itt és most hazaindulni nem túl jó ötlet. Vonat az jön, de az autó nem maradhat az ácsi P+R parkolóban (komoly, van olyan, csak fordítva, majd írok róla). Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a városban laknak rokonok, konkrétan a nagyszülők, akiknél a kocsi bármeddig csövezhet. Már csak el kellett jutni. Két nagyjából ugyanolyan hosszú út vezetett oda. Az egyiken egy szűk S kanyar dombnak felfelé és némi macskakő várt, a domb alján meredeken kerítések és házak. Nos ezt az időjárásra tekintettel rögtön kizártam. A másikon relatív széles utak, nem lakott terület. Tökéletes, hibatűrő útvonal. Az egyetlen problémát csak az úton keresztbe álló teherautó okozta, és azok az autók, akik feltorlódtak emiatt, de mivel sietni amúgy sem lehetett, szépen kivártam amíg el tudott indulni.
Innen azt a bő 1-1,5 km-es szakaszt megfontoltan 1. sebességi fokozatban tudtam le, mivel a kettes alján már szitálásba kezdett az autó. És abból fakadóan, hogy az előttem haladók és köztem a távolság nem nőtt közben, arra következtetem, hogy ők is valahogy így tettek.
Azután autó biztonságba került, nem volt már más dolgom mint kikorcsolyázni a vasútállomásra, onnan átkorcsolyázni a buszállomásra, és utána bekorcsolyázni a saját utcámba.
Cipőm amit vezetéshez választottam átázott, lábam lefagyott, de a nap mégis pozitív. Megvan az utolsó előtti vizsga, és mivel senkinek és semminek nem lett ma baja, a többit nagyvonalúan leszarom... Remélem nektek is jól telt a napotok! :-)

2007. június 11.

Passzív biztonság

Aki tegnap látta Forma 1-et, valószínűleg sokáig nem felejti el ezt a futamot. A kaotikus finom szó, inkább a mázlifutam illene rá. Mázlija volt mindenkinek, hogy nem lett senkinek komoly baja, Kubicának pedig, hogy egyáltalán életben maradt. Aki nem látta annak belinkeltem az ominózus esetet. A srác akkorát bukott, hogy nem fogadtam volna utána nagy összegben arra, hogy élve húzzák ki az atomjaira szakadt kocsiból.

De kihúzták, állítólag karcolás nélkül. És akkor most megemelem a kalapom a mérnökök előtt. Kurva gyors autókat már vagy fél évszázada tudtak csinálni, de olyat amiben egy ilyen balesetet karcolás nélkül túl lehet élni, ehhez a 21. század kellett. Jelenleg ezért valószínűleg Kubica a leghálásabb. Aztán sorban mindenki.

Update: Video ment a levesbe. Indoklás: "This video is no longer available due to a copyright claim by Formula One Management"

Update2: Itt egy működő videó: